Minden év augusztus 20-án Szent István királyunkról emlékezünk meg, 1083-as szentté avatása alkalmából. Az egyház az óta is ezt a dátumot tartja ünnepként. István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden lakójára nézve kötelezővé tette. Augusztus 20. hivatalosan 1991-től Szent István napja, mely egyben az államalapítás ünnepe. Az egyszerre állami és egyházi eseményen szokás az ünnepélyes kenyérszentelés.
Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdődően szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Ez a dátum több alkalommal is változott az évszázadok során. Volt, amikor Mária tiszteletnek örvendtek, s volt, mikor a Budai Vár visszafoglalását ünnepelték a keresztények XI. Ince pápa határozata alapján. Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánította az István-napot, mely a szabadságharcig állami és egyházi ünnep volt, ám a bukás után megtiltották az ünneplését. Ferenc József uralkodása alatt munkaszüneti napnak minősítették, azonban elsősorban a katolikusok között vált népszerű, és elfogadott ünneppé augusztus 20-a.
A nagy változás a kommunista rendszerben következett be, amikor ünnepi, vallási és nemzeti tartalma miatt átalakításra került. Mivel teljesen megszüntetni nem akarták, így Szent István királyunk ünnepéből az „új kenyér ünnepe” lett, majd az Alkotmány napja.
1989-től a régi és új szokásokat keverve tisztelegnek az ünnep előtt, mely 1991 óta, hosszas viták után, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé vált.
Augusztus 20-án minden évben tűzijáték fényétől világosodik meg Budapest és sok más település égboltja. Hagyománnyá vált tűzijátékkal ünnepelni Szent István király napját, amikor Budapestet tömegével lepik el az érdeklődők. Sokan már fél nappal előtte várakoznak, hogy a legjobb helyekről legyenek részesei a tűzijáték csodálatos élményének. Aki mégis úgy dönt, hogy otthonról, kényelmes foteljából szemlélné csak az eseményeket, és nem akar a hatalmas embertömeggel úszni, akkor ezt nyugodtan megteheti, hiszen több csatorna is közvetíti élő adásban az eseményeket.